Amikor a könyvek kivonultak az utcára – az első nyilvános lapozás története:

Ma már természetesnek hat, hogy minden évben megrendezik az Ünnepi Könyvhetet. Az elsőt, az ún. „Magyar Könyvhét” nevűt 1929-ben országos lelkesedés fogadta. Az ötlet már két évvel korábban megszületett: Supka Géza 1927-ben vetette fel a könyvkiadók miskolci közgyűlésén, hogy a magyar könyv ügyét országos mozgalommal kellene támogatni.

A kezdeményezés mögött egyszerre állt kulturális küldetéstudat és gyakorlati cél: új olvasókat szerettek volna megnyerni, népszerűsíteni a magyar irodalmat, és enyhíteni a könyvpiac nehézségeit. Az 1928-as főpróba, a „Magyar Hét” már sikeresen megmutatta, hogy a közönség nyitott az ilyen akciókra.

A május 12 és 20 között megrendezett első könyvhét mögött jelentős állami támogatás állt. A fővédnökséget Horthy Miklós vállalta; a megnyitót a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották, ahol Klebelsberg Kuno kultuszminiszter beszélt a könyv és az olvasás nemzetépítő szerepéről.

A könyvhét nemcsak a felnőtteknek szólt. Rendelettel is előírták, hogy az iskolákban foglalkozzanak a könyv ügyével. A tanárok és az önképzőkörök nemcsak a középiskolákban, de az ipariskolákban is (a mai szakmunkásképzők elődjeiben) külön foglalkozásokat, előadásokat és könyvkiállításokat rendeztek. A diákokat arra biztatták, hogy fedezzék fel a magyar irodalmat, és tegyék az olvasást életük természetes részévé.

A rendezvény leglátványosabb eleme azonban kétségtelenül az utcai könyvárusítás volt. Miként ma is: a Vörösmarty téren sátrak sorakoztak, ahol az olvasók személyesen találkozhattak kedvenc íróikkal, akik dedikálták könyveiket. A kiadók egységesen 10 százalékos kedvezményt adtak a magyar szerzők műveire, ami akkoriban komoly vonzerőt jelentett.

Emellett a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete…

„kirakatversenyt tart az egész Magyar Könyvhét alatt, pünkösddel bezárólag. Kérjük t. kartársainkat, vegyenek részt benne minél nagyobb számban és kirakataikat ezen a héten kizárólag magyar könyvekből állítsák össze, hogy a mozgalom egyetemes magyar nemzeti jellegét ezzel is teljes nyomatékkal kiemeljük.”

A zsűrizést a Magyar Írók Egyesülete vállalta.

Az első könyvhét számos ismert szerzőt és sok új megjelenést vonultatott fel. Az erzsébetvárosi szerzők közül kiemelt figyelmet kapott az árvaházi igazgatónő, Gerő Katalin „Életem” című önéletrajzi regénye, ami Benedek Elek ajánlásával jelent meg. Zsolt Béla „Házassággal végződik” című művéből különleges, számozott díszkiadás is készült, és megjelentek versei is. A résztvevők között ott találjuk Karinthy Frigyest is, aki aktív szereplője volt a könyvheti mozgalomnak.

A programsorozat a Magyar Írók Egyesületének díszelőadásával zárult a Nemzeti Színházban. Az első könyvhét sikeres kulturális esemény volt, és egy hagyomány kezdete, amely ma is a magyar könyvkultúra legfontosabb ünnepe.

*Illusztráció: Színházi Élet, 1929 május 26.