A nyári Erzsébetvárosnak sajátos hangulata van: a gangokon muskátliillat; a hőségben már kapualj hűvöse is megnyugtató; a Damjanich utca fái alatt szűrt fény esik az aszfaltra, a zsidónegyed zegzugos utcáiban pedig egyszerre van jelen a múlt század sok néma emléke és napjaink dinamikus életének minden zaja. A VII. kerület története folyamatosan íródik. Amikor a kánikula elől a vastag falak oltalmába vagy a Klauzál tér árnyas padjaira menekülünk, négy különleges Erzsébetvárosról szóló, közelmúltban megjelent könyvvel pillanthatunk be a városrész hajdani és mai életének titkaiba.

Kronologikusan haladva az első olvasmányunk Madarász Éva regénye a Csók, Lilly lehet. Főhőse, az első magyar pilótanő, Steinschneider Lilly (1891–1975) igazi úttörő volt, aki a repülés hőskorában tört ki a korszak nőkkel szembeni társadalmi elvárásokból. Lilly alakja és sorsa a 20. századi, tehetséges nő egyik legfontosabb példája. A könyv bemutatóját a KULT7 szervezte idén nyáron, hiszen az első magyar pilótanő ezer szállal kötődött Erzsébetvároshoz. Madarász Éva ifjúsági- és felnőttregénye a kerület csodás galériájában, a KULT7 Galériában mutatkozott be a közönségnek (Klauzál tér 6.).

Könyvében Berkesi Zsuzsa a bérházak titkait mutatja meg. A Vigyél fánkot Gyurikának! önéletrajzi ihletésű, megrázó családregény, amely a generációkon átívelő traumákról, a holokauszt túléléséről és a családi elhallgatásokról szól. A regény bemutatja, hogyan hatnak a szülők és nagyszülők által átélt, elhallgatott sérülések a következő generációk életére és szorongásaira, és az öröklött sebek miképp gyógyíthatók.

Hasonló kérdések sejlenek fel Szántó T. Gábor regényszerű novellafüzérében, Nem alszik, nem szunnyad lapjain. A cím a bibliai 121. zsoltárra utal („Nem alszik, nem szunnyad az, aki őriz téged”), és a történetek hátterét adó modern pesti zsidónegyed folytonos lüktetését, a szereplőkben élő, elfojthatatlan emlékeket, vágyakat és szorongásokat szimbolizálja.

Seres Lili Hanna verseskötetében, az Istenek a körfolyosón-ban a 74-es troli útvonalán és a belső-erzsébetvárosi gangok félhomályában kelnek új életre az ókori görög mítoszok. A Wesselényi utcai bérházaktól a Dohány utcai sarkokig húzódó térkép nemcsak a pesti kószálás felejthetetlen hangulatát adja vissza, hanem a városi díszletek között megbúvó emberi tragédiákat és nősorsokat is megvilágítja. Ebben a lírai világban Erzsébetváros utcái válik az antik átváltozások, a kortárs szorongások és a velünk élő elhallgatott traumák színpadává.

Négy könyv, négy eltérő hang és sors, de mindegyik mögött ott lüktet az ezerarcú Erzsébetváros története.