Az előadás-sorozat elsődleges célja, hogy megismertessenek egy-egy stíluskorszakot, az ismert és kevésbé ismert mesterek életművein keresztül. Gimesy Péter a művészettörténettel idestova 30 éve foglalkozik; többek között tíz éven át dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában és egyetemi tanárként is tanított. Azonban a legtöbb érdeklődőhöz reményei szerint ezeknek az előadásoknak a segítségével hozhatjuk közelebb a művészet sokszor elzártnak vagy érthetetlennek látszó világát.

A sorozat célja elsősorban az, hogy bemutassa az egymás után következő és egymásra épülő művészettörténeti stílusokat, ugyanakkor a stílusoktól eltérő különleges, az adott korszakba nehezen besorolható „zárvány” életművekre is felhívja a figyelmet.
Az előadások során Péter mindig igyekszik megkeresni az előzménynek tekinthető és a korszakolást gyakran megkérdőjelező kevésbé ismert példákat is.

Az előadás-sorozat felépítését tekintve a hagyományos művészettörténeti korszakok főbb alkotóinak, leghíresebb műveinek elemzése mellett a stílusváltások gyakran nem eléggé tisztázott okainak és következményeinek felkutatására is vállalkozik. Az előadás-sorozat végig követi a képi nyelv változásait, miközben bemutatja a főbb fordulópontok művészeti és filozófiai hátterét. Az előadások interaktívak és arra törekszenek, hogy megismerjük egymás véleményét és kérdéseit a művészetről.

Az előadások időtartama 90 perc.

Szeptember 24. 19.00 Első rész:
A Reneszánsz művészete - a művészet újjászületése
Leonardo da Vinci: Mona Lisa 1503–1519.

Az előadássorozat első előadásának témája a reneszánsz. Nem véletlenül kezdődik ezzel a stíluskorszakkal a sorozat és fejeződik be a modern művészettel majd a hetedik részben. Ennek oka az, hogy a reneszánsz volt az első olyan jelentős fordulat és paradigmaváltás a művészet történetében, ami megalapozott egy máig ható szemléletváltást. Az előadás kitér a korszak nagy újítóira Giotto-tól Michelangelo-ig, sorrendben haladva bemutatja az egymásra ható mestereket, valamint az ennek következtében rendkívüli módon megújuló képi nyelv változásait. Az előadás elsősorban az itáliai reneszánsz történetét mutatja be, de röviden kitér az ezzel párhuzamosan zajló északi reneszánsz, vagyis a németalföldi és német festészet legjelentősebb alkotóira is.

Október 22. 19.00 Második rész:
A Barokk szenvedélyes művészete
Caravaggio: Medusa. 1599.

A második részben a reneszánsz művészet következményeként is felfogható barokk művészet kerül bemutatásra. Az előadás elején kitérek az átmenetinek tartott manierista stílusra, ami összekapcsolja a reneszánszt a barokk stílussal. Az előadás során elsősorban azt szeretném érzékeltetni, hogy mik a fő különbségek és ellentétek a reneszánsz és a barokk között valamint azt is, hogy mi okozta ezt a teljes szemlélet és stílusváltást. A barokk művészet főbb irányait a déli (Caravaggio) és az északi (Rembrandt / Rubens) mesterek közti különbséggel szeretném érzékeltetni. Az előadás befejezéseként a barokk utolsó fázisa a rokokó is bemutatásra kerül.

November 19. 19.00 Harmadik rész:
A modern kor alapjai
Caspar David Friedrich: A vándor a ködtenger felett. 1818.

A harmadik részben a reneszánszt követő újabb nagy paradigmaváltás kerül bemutatásra, amely a XIX.század elején zajlott le a művészetben. Ez a korszak azért is különösen érdekes, mert még nem volt annyira régen, hogy ne legyenek közvetlen hatásai a modern művészetre. Az előadás során szeretném bemutatni a két nagy stílus a klasszicizmus és romantika párhuzamos történetét. Ezenkívül az előadás kitér a nehezen vagy egyáltalán nem besorolható művészek (Goya, Blake ) különleges képi világára is. Ez utóbbi mesterek hangsúlyos bemutatását azért is érzem különösen fontosnak, mert közvetlen hatással voltak a majd hivatalosan is modernnek nevezett XX. századi művészetre.

December 10. 19.00 Negyedik rész:
Az impresszionisták művészete
Monet: vízililiomok. 1907.

A negyedik előadás az egyik legizgalmasabb stílusváltás okaira és előzményeire keresi a választ. A színek uralmára épülő festői látásmód előzményeit keresve az előadás ismerteti az előképeket a XIX. század közepéig, majd Manet mindent megújító festészetének mozgatórugóira igyekszik választ adni. Az előadás kitér a fotózás megjelenésére is, mint az impresszionistákat inspiráló technikai háttérre. Az impresszionista művészek közül alaposabban Monet, Degas és Renoir kerül bemutatásra.

*Ötödik rész: A Modern művészet kialakulása (1890-1945)*

Picasso: Avignoni kisasszonyok. 1907.
Az ötödik rész azt a kérdést szeretné tisztázni, hogy mi vezetett a művészetet teljesen átalakító és máig meghatározó absztrakciós fordulathoz a XIX-XX. sz. fordulóján. Az absztrakt mesterek nehezen és sokszor mai napig is idegenkedéssel figyelt műveit ismét az előzmények segítségével igyekszem érthetőbbé tenni. A posztimpresszionista előzmények (Gauguin, Van Gogh) és a Picasso-hoz köthető kubista absztrakció bemutatása után az előadás kitér a dadaista antiművészet és a szürrealizmus történetére is.

2026-ban folytatjuk!!

A modern művészet kialakulása (1890-1945)
Picasso: Avignoni kisasszonyok (1970)

A XX.század második felének művészete (1945-1980)
Mark Tobey: Vallásos himnusz. 1954.

A kortárs művészet főbb irányai. 1968-2024 *
George Segal: Buszvezető. 1962